Igen, jól látjátok, ez itt a híres, nevezetes Robin Hood. Az imádott és szeretett Robin Hood. Vagy talán nemismeritek? Hát akkor itt van egy kis figyelemfelkeltés:

Részlet a könyvből:

“– És most gyerünk a tanyára – mondta Robin Hood. – Ugye, velünk tart, városbíró uram? No ne féljen, nem kötözzük meg. Csak éppen elvesszük a kürtjét. Tudjuk, hogy szereti a zenét, és hátha támadna egy kis kedve a kürtölésre!

A városbíró úgy érezte, mintha mindez valami szörnyű álomban történnék vele. Robin Hood meg a többi bitang között… De hiszen ez nem lehet, mindjárt fölébred!

De nem ébredt föl.

Egyre mélyebben jártak a sherwoodi erdőben. Most már el se tudta képzelni, hogy valaha kikerül innen. Robin Hood biztosan megöli. Igen, ez az erdei zsivány nem ismeri a kegyelmet. És a kínzások!… Ó, csak legalább gyorsan végeznének vele!…

Egy aggódó arc hajolt hozzá.
166

– Mi a baj, városbíró uram? Talán fázik? Hiszen úgy borzong!

– Még gúnyolódsz, átkozott Little John?! – nyögte a városbíró. – Tudom, hogy nem irgalmazol! Pedig én milyen jól bántam veled.

– Ami igaz, az igaz! – bólintott Little John. – Nem is panaszkodhatom. De mit mondasz? Hogy nem irgalmazok neked? Ejnye, ejnye, hát ilyen rossz véleményed van rólam? Ez nem szép tőled, városbíró uram, igazán nem szép…

– Hát lehet rólad jó véleményem?!

– De mennyire! – mondta Little John. – Hiszen éppen előbb mondtam Robin Hood cimborámnak, hogy ne húzzunk nyársra, hanem…

– Tessék?! – jajdult fel a szerencsétlen városbíró. – Fel akartok nyársalni?!

– Már lebeszéltem róla Robint – mosolygott Little John. – Így hát egész nyugodt lehetsz, uram. Mást javallottam. Kössünk föl! – Ezt olyan derült arccal mondta, mint valami hírt.

A városbíró a torkához kapott.”

Egy kis jóság a könyvből! Olvasd el ezt a részletet, majd a könyvet is!